Gyep tápanyagellátása

 A gyep számára legfontosabb tápanyagok

 

A növények - így a fűfélék számára is - a legfontosabb tápanyagok a nitrogén (N), amely a növekedést segíti, a foszfor (P), amely a gyökérképződést serkenti és a kálium (K), amely a sejtfalat erősíti, szabályozza a vízháztartást és javítja a télállóságot.A mikroelemek közül a magnézium (Mg) és vas (Fe) nélkül nem tudnának a zöld növények fotoszintetizálni, tehát ezek ugyancsak nélkülözhetetlenek.E növények sokasága azonban idővel elkezdi felélni a talaj tápanyagtartalékát, akkor is, ha egy jó tápanyagellátású talajba vettjük a gyepet. Hogy ez milyen gyorsan, és milyen mértékben történik meg, az elsősorban talaj, és időjárás függő. Régebben szervestrágyázással biztosították a megfelelő tápanyagok utánpótlását, ma már azonban számos kifejezetten gyepekre gyártott szerves, és egyéb műtrágyát is elérhetőek. A gyepműtrágyákból különböző tápanyag-összetételű fajták kaphatók, és egyvalamit rögtön érdemes leszögezni:csodaszerek' nem léteznek itt sem! Jellemzően nem tudható az, hogy éppen milyen tápanyag kevesebb/vagy több a területen, ezért érdemes komplex, gyep számára szükséges összes tápanyagot tartalmazó tápot használni.

A manapság egyre divatosabb hosszú hatású trágyák kizárólagos alkalmazásával én nem értek egyet. Minden ilyen szernek, van egy mesterségesen, gyárilag beállított, hő és csapadék/anyag bomlás összetevőkből álló értéke. Ezek csak általános tápanyag szükségletekre, általános időjárásra beállított bomlási értékek. Ezen kívül, jellemzően ezeknek is van egy hullámhoz hasonló lebomlási üteme egy időintervallumra vetítve. Ezek pedig a legritkább esetben egyeznek meg pont azzal, ahogyan éppen az adott helyen szükséges a tápanyag utánpótlás. Javaslatom szerint érdemes olyan komplex trágyát használni, melynek van egy gyorsan lebomló, és egy lassabban lebomló tápanyag tartalma is. Ezek mellett pedig kiegészítő tápanyag-utánpótlást kell alkalmazni, ha szükséges.

Fontos tehát megérteni, hogy ezek alkalmazási szükségessége minden esetben a helyi viszonyoktól, és jó nagy részt az időjárástól függnek. Például egy szokatlan forroság még a megfelelő öntözés mellett is különösen nagy igénybevételnek teszi ki a gyepet. Itt egy tápanyagban sovány talajon, nem megfelelő kezelés esetén akár 2-3 nap alatt(!) is drámai változások mehetnek végbe. Ezért tehát nincs egy bizonyos szer, nincs egy bizonyos trágyázási rendszer, amely teljes biztonsággal mindenhol működik, a helyi viszonyokhoz kell igazítani ezek mennyiségét, milyenségét, és ütemét.



Nagy általánosságban elmondható az, hogy átlagos szerekkel, átlagos környezetben, és időjárás mellett, a havi egy tápanyag utánpótlás jellemzően szükséges a megfelelően szép, dús gyep eléréséhez. Ne várjuk meg a negatív jeleket megjelenését, hanem előzzük meg azok kialakulását, a rendszeres tápanyag pótlással. Szintén lényeges az időjárás követése, például egy tápanyagszegény talajon várható nagy igénybevétel (például 2 hetes hőségriadó) előtt szükséges a talaj tartalékainak feltöltése, megelőzve a károkat. A tápanyaghiányból eredő károk abból a szempontból még veszélyesebbek is pl. a gombafertőzések kialakulásánál, hogy még utóbbi megfelelő szerekkel, időben kezelhető, a táphiányból eredő károk a fűcsomók kipusztulásához is vezethetnek, viszonylag rövid idő alatt, tehát ott újravetni szükséges. Figyelembe kell még venni magát a fűfélét is. Vannak igényesebb, és kevésbé igényesebb fajok is a fűfélék között.Jellemzően a vékonyabb, puhább' fajok igényesebbek a tápanyagutánpótlásra is. A fény/árnyék viszonylatban is lehetnek eltérések, az árnyékosabb területeken is igényelhet több tápanyagot a gyep. Ahol nincs külön járólap, a közlekedő utak erősebb igénybevétele kapcsán is szükség lehet azok extra tápanyagutánpótlásra.